Környezetvédelem

Durban: Kanada a kereszttűzben

Folytatódnak a klímatárgyalások Durbanban, és ahogy az várható volt, éles vita robbant ki a Kiotói Egyezmény meghosszabbításáról, az azt aláíró nemzetekről, és Kanadáról. Igen, úgy tűnik, az idei klímatárgyalások feketebáránya Kanada, aki a híresztelések szerint kihátrálna a Kiotói Egyezményből.

Hétfőn, a tárgyalások megkezdésekor a kanadai környezetvédelmi miniszter, Peter Kent úgy fogalmazott, hogy a Kiotói Egyezmény „a múlté”, ezzel a kijelentéssel pedig felrobbantotta a bombát. Bár Kent tagadta az azóta szárnyra kapott pletykákat, miszerint Kanada nem akarja aláírni a Kiotói Egyezmény második szakaszát, pusztán egy más jellegű megállapodást sürgetnének.

Kent kijelentésére a kínai hírügynökség, a Xinhua a következőképpen reagált: „Minden ország küldöttsége azzal a szándékkal érkezett Durbanba, hogy megvitassa a Kiotói Egyezmény második periódusát, így el lehet képzelni, milyen káros hatásai vannak ennek a kijelentésnek. Nem kell a vázát összetörni, csak azért, mert megrepedt. Amíg a tárgyalások nem hozzák meg várt eredményeket, addig megvan a lehetőség arra, hogy a »pletykák« valósággá váljanak” – adta hírül a reuters.com.

Eközben a washingtonpost.com az esetleges kanadai kihátrálás hátterét feszegeti. Az elmúlt években ugyanis az új technológia és a növekvő olajárak miatt Kanadának egyre nagyobb bevétellel kecsegtetett az olajtartalékok piacra dobása, így felmerül az a lehetőség, hogy Kanadának nem érdeke az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló egyezményt aláírni. Az Albertában található olajért – melynek értékét körülbelül 1400 milliárd dollárra becsülik – már sokan érdeklődnek, noha a mostanában hiúsult meg Kanadát az USA-val összekötő Keystone XL tengeralatti olajvezeték építésének a terve.

Olajkitermelés Albertában

Ráadásul az Albertában található olajhomok kitermelése a hagyományos eljárásokhoz képest sokkal – kb. 80%-kal – több szén-dioxid kibocsátásával jár, így ha Kanada ki szeretné aknázni ezt a területet, semmiképpen sem fogja tudni csökkenteni a károsanyag-kibocsátását. Az EPA szerint eddigi kitermelés is már 6,5%-kal növelte az ország szén-dioxid-kibocsátását, így a Koppenhágában aláírt célok megvalósítása egyre valószínűtlenebbnek látszik. De a számításokhoz a legrosszabb esetet vették alapul, így maradt némi esély arra, hogy Kanada környezetszennyezése nem ugrik meg drámaian.

Visszatérve Kent kijelentésére, és az ebből kialakuló pletykákra – vagyis hogy Kanada nem írja alá a Kiotói Egyezmény 2012-től hatályos formáját –, elég súlyos következményei lehetnek. Beindult ugyanis a dominó-hatás: ha Kanada kihátrál az egyezményből, és csatlakozik a renitens USA-hoz, akkor rossz példaként szolgál az olyan fejlődő országoknak, mint India és Kína, akikre eddig nem vonatkozott a Kiotói Egyezmény. Oroszország és Japán pedig már bejelentette, hogy nem írja alá a Kiotó Egyezmény 2012 utánra vonatkozó kiterjesztését, amennyiben a legnagyobb szennyezők, vagyis az USA és Kína sem.