Környezetvédelem

A klímaváltozás jelenleg kedvez az albatroszoknak

A klímaváltozás megváltoztatja a Déli-óceánon fújó szél intenzitását, illetve mintázatát, és az egyre erősebb szél lehetővé teszi a Crozet-sziget albatroszainak, hogy gyorsabban találjanak élelmet maguknak – ezt állapították meg a Centre d’Etudes Biologiques de Chizé (CEBC) kutatói. A jelenség megváltozatta a madarak földrajzi eloszlását, és javította a fizikai állapotukat, valamint a költési sikerességüket. Azonban ez a kedvező helyzet valószínűleg nem tart túl sokáig, mivel a szeles területek egyre délebbre kerülnek.

A szélmintázatokban bekövetkező változások a globális felmelegedés következményei, de azt még keveset vizsgálták, hogy a jelenség milyen hatással van az állatokra. A Déli-óceánon a változások kézzelfoghatóak: a nyugati szél fokozatosan dél felé húzódott, és intenzitása folyamatosan nőtt az elmúlt harminc év során. Számos madárfaj, ahogy az albatroszok is, a szelet energiaforrásként használják repülés közben: lényegesen csökken az állatok által kifejtett energia mennyisége, ha jó szelet kapnak, így sokkal nagyobb távolságokat képesek átrepülni, akár több ezer kilométerre kerülhetnek fészküktől. És hogy hogyan hatott a szélmintázatokban bekövetkező változás az albatroszok életére?

Hogy a kutatók megtalálják a kérdésre a választ, néhány hosszútávú tanulmányhoz fordultak, melyek a Crozet-sziget albatroszait vizsgálták. A CEBC közel negyven éven keresztül figyelte az ottani albatrosz-populációt, évente megvizsgálta a madarak költési sikerességét és életbenmaradási arányát – adta hírül a ScienceDaily. De tanulmányozták a madarak méretét és fizikai állapotát is. Ráadásul 1989 óta a kutatóknak lehetőségük nyílt telemtrikus megfigyelésre is, így több mint 300 egyedet követhettek nyomon Argos jeladók és GPS segítségével. A madárpopuláció hosszútávú és többszintű megfigyelése lehetővé tette, hogy a kutatók az egyszerű összefüggések megállapításán túl bepillantást nyerjenek a lejátszódó folyamatokba.

A telemetrikus adatokat megvizsgálva a kutatók azt találták, hogy albatroszok a költési időszakban – amikor folyamatosan ide-oda repülnek a költő kolónia és az onnan akár több ezer kilométerre levő táplálékszerzési terület között – gyorsabban repültek és egyre délebbre keresték az élelmet: vagyis az Antarktisz felé húzódó széllel szálltak, mivel úgy gyorsabban találtak táplálékot. Az eredmények szerint 20%-kal csökkent a táplálékszerzéshez szükséges idő, jelenleg átlagosan 10, míg a ’70-es években 13 napot vett igénybe a táplálék megszerzése. Ezt a változást közvetlenül a költési sikeresség javulása és az átlagosan egy kilogrammos súlygyarapodás eredményezte. Ezenfelül a nőstény albatroszok egyre délebbre költöznek, így csökken az esélye annak, hogy a tonhalhalászok véletlenül elejtik őket.

A klímaváltozás következményei eddig kedveztek a crozet-szigeti albatroszoknak, de az előrejelzések szerint a nyugati szél fokozatosan egyre délebben fúj majd, így el fog távolodni a Crozet-szigettől, vagyis hamarosan megszűnik a madaraknak kedvező helyzet.

A tanulmány a Francia Sarkkutató Intézet támogatásával a Science folyóirat január 13-i számának címlapján jelent meg.