Környezetvédelem

Szemléletváltást szorgalmaznak az élelmiszerhulladék csökkentése érdekében

A fejlett országok fogyasztói kb. 220 millió tonna élelmiszerhulladékot termelnek évente, ez megfelel a Szubszaharai Afrika által egy év alatt előállított élelmiszermennyiségnek, mondta José Graziano da Silva, az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója a hétvégén, egy 64 mezőgazdasági miniszter részvételével lefojtatott találkozón Berlinben.

„Meg kell változtatni a gondolkodásunkat, több szakképzésre van szükség, és újra kell gondolni az élelmiszerek szavatossági idejét. Minden kidobott étel egyszerűen kárba vész” – mondta Ilse Aigner, Németország mezőgazdasági minisztere.

Graziano da Silva szerint a világon megtermelt élelmiszer egyharmadát dobjuk ki, ez nagyjából 1,3 milliárd tonnát jelent. Eközben 925 millió ember éhezett 2010-ben világszerte a FAO becslései szerint.

A találkozón résztvevő miniszterek megállapodtak abban, hogy az élelmiszert sokkal „felelősségteljesebben és gondosabban” kell kezelni, különösen az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése érdekében. Ez az alaptétel szerepel a Németország, Franciaország, Japán és az Egyesült Királyság által közösen kiadott nyilatkozatban is.

„A fejlett országokban az élelmiszerhulladék komoly problémát jelent. Annak ellenére, hogy a megtermelt élelmiszer elegendő lenne, még mindig 1 milliárd ember éhezik” – tette hozzá Grazian oda Silva.

Dacian Ciolos, az EU mezőgazdasági biztosa szerint a fejlett gazdaságokra jellemző bőség, és az élelmiszer elérhetősége miatt a legtöbb fogyasztó adottnak veszi az ételt, anélkül, hogy végiggondolná, hogy mi minden szükséges az előállításához. „Az, hogy könnyen hozzájutunk az ételhez, még nem jelenti azt, hogy felelőtlenül bánhatunk vele. Ha hagyjuk, hogy az élelem megromoljon, vagy elrohadjon, akkor elpazaroljuk az előállításához szükséges pénzt, energiát és munkát” – mondta Ciolos.

A FAO szerint 2050-ig 70%-kal több élelmiszert kell majd megtermelni, amennyiben a Föld népessége a várt mértékben növekszik. Ám pusztán a termelés növelése nem lesz elég, Ciolos szerint: „A gazdaságok már most is nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy többet termeljenek. Rengeteg múlik azon, hogy mi, itt a fejlett országokban megpróbálunk-e más szemmel nézni az élelemre. A legfontosabb, hogy megbecsüljük azt, amit megtermelünk.” De Ciolos szerint nem az élelmiszerárak növelése a megoldás, hiszen Európában már most is sokaknak problémát okoz az élelmiszer megvásárlása. „Ez tényleg csak nevelés és szemléletformálás kérdése. Ez társadalmi probléma, méghozzá az összes társadalomé; az étkezési szokásokat nem változtathatjuk meg pusztán az árak emelésével.”

Graziano da Silva szerint az egyik fő probléma az, hogy az európai fogyasztók többsége már elvesztette a „nagyanyáink főzőtudását”, és inkább feldolgozott élelmiszereket vásárol. A FAO főigazgatója szerint újra meg kell tanítani az embereket a hagyományos étkezési szokásokra: „Annyi mindenre megtanítjuk az embereket, miért ne tanulhatnák meg azt is, hogyan főzzenek és egyenek? Sürgősen el kell indítani különböző táplálkozási programokat, hogy segítsünk a családoknak jobban étkezni.”

A fejlett országok pazarló hozzáállását egyszerűen nem lehet elfogadni, mivel ezek a szokások fenntarthatatlanak. „Az élelmiszertermelés nem lehet kivétel a fenntartható fejlődés alól. Egyszerűen kevesebbet kell elpocsékolnunk” – állapította meg Grazian oda Silva.

Forrás: Bloomberg