A levegő széndioxid koncentrációja hamarosan olyan értéket ér majd el, amilyenre az elmúlt 200 millió évben soha nem volt példa. Ezen kívül a Nap ereje is egyre csak erősödött. Ennek a két tényezőnek köszönhetően hamarosan olyan meleg klímával kell szembenéznünk, ami fél milliárd éve nem fordult elő.

Sok minden történt a Földdel Kr.e. 500.000.000 óta. Kontinensek, óceánok, hegyek alakultak ki, és tűntek el. Az élet az evolúciónak hála kikerült az óceánokból és mondhatni szó szerint megvetette lábát a szárazföldön és a levegőben is. Az ilyen és ehhez hasonló események rendszerint nagyon hosszú idő alatt zajlanak le, évmilliók alatt. Mégis, az elmúlt 150 évben nagyjából 1 Celsius fokkal változott a bolygó hőmérséklete, a jégtakarók és gleccserek visszahúzódtak, a sarki jégsapka egy része elolvadt és a tengerszint is megemelkedett.

Gyakran hozzák fel érvként, hogy már korábban is volt hasonlóra példa, de a tudósok folyamatosan azon dolgoznak, hogy sokkal jobban megérthessék a korábbi idők klímáját, és azok működését. Ezt kőzetek, fosszíliák és üledékek vizsgálatával érik el. Amit eddig tudunk, hogy igen, valóban változott a klíma korábban is, de az a gyorsaság, amivel most végbemegy a változás teljes mértékben szokatlan. Az egyik legszemléletesebb példa, hogy soha nem nőtt meg ilyen gyorsan a levegő széndioxid tartalma az elmúlt 66 millió évben, mint manapság.

Geológiai értelemben véve az 1 Celsius fokos emelkedés nem túl különös. 50 millió évvel ezelőtt a Föld – köszönhetően az atmoszférában lévő üvegház hatású gázoknak – 10-15 Celsius fokkal volt melegebb, mint ma. A sarkkörökön nem volt jég, és az Antarktisz szélén pálmafák hajladoztak.

Az ipari forradalom előtt az a széndioxid aránya az atmoszférában körülbelül 280 részecske volt egy millióban (parts-per-million, PPM). Ma, főleg a fosszilis energiahordozók elégetése miatt nagyjából 400 PPM-nél járunk. Ha semmit nem teszünk ez a szám 2250-re felkúszhat akár 2.000 PPM-ig is. Ez persze rengeteg széndioxid, de a geológiai adatok alapján még ez sem jelent feltétlen veszélyt az élőlényekre. 200 millió évvel ezelőtt, amikor megjelentek az első dinoszauruszok az atmoszféra széndioxid tartalma 2-3.000 PPM volt. És ebben a környezetben volt a dinók virágkora.

Ez persze nem jelenti, hogy semmiség lenne a dolog. Az emberiségnek szembe kell néznie számtalan társadalmi, gazdasági problémával, ha 2.000 PPM fölé kerül a széndioxid aránya. A Cleantechnica tanulmánya azt is megmutatta, hogy ennek köszönhetően nagyon rég nem látott melegedésre kell számítanunk. Ami azt mutatja, hogy a Föld hőmérséklete nem csupán a szén-dioxidtól függ. Nagy jelentőséget kap a Nap is, ami ma 30 százalékkal fényesebb, mint fél milliárd évvel ezelőtt volt.

Nem véletlenül van a klímával foglalkozó geológusok között egy mondás, “a jelen a múlt kulcsa”. Ez azt jelenti, hogy csak ma tudjuk meghatározni azt, milyen volt a múlt és tanulni belőle. A kutatók között egyetértés van arról, hogy ha folytatjuk a mostani szokásainkat, akkor a következő két évszázadban teljesen át fog alakulni minden, amit az emberiségről gondolunk, már ha egyáltalán képesek leszünk olyan körülmények között élni.