Az Európai Bizottság megfogalmazta, mi szükséges ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásaihoz.
Hibrid napelemrendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)
Amennyiben Magyarország hozzá akar férni a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatási forrásaihoz, legkésőbb 2024. december 31-ig fel kell oldania a lakossági napelemes hálózati betáplálási tilalmát – számol be a 24.hu. Az Európai Bizottság (EB) javaslatának megfelelően a kabinetnek már 2023. március 31-ig valamilyen reformot kell végrehajtania az ügyben. Az EB tavaly november végén adta ki azt a javaslatcsomagot, amelyben azon reformokat és beruházásokat vázolják, amelyek a vissza nem térítendő forrásokhoz szükségesek. Az RRF-ben 5,8 milliárd euró, azaz nagyjából 2320 milliárd forint érhető el. A csomagban a visszatáplálási korlátozás legkésőbb 2024 végén történő beszüntetése is szerepel. Mint ismeretes, a kormány tavaly októberben a hálózat leterheltségére hivatkozva bejelentette, hogy az újonnan létesített háztartási méretű kiserőművek – amelyek itthon leginkább napelemeket jelentenek – átmenetileg nem kapcsolódhatnak a hálózatra. Ez jelentősen bonyolítja a rendszerek használatát, és nagyban növeli a beruházások megtérülési idejét. 2022. október 31-ig még befogadtak új csatlakozási igényeket, a szűkös határidő viszont komoly rohamot indított be a hazai piacon.
Az Európai Bizottság szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) az ideiglenes korlátozást rendszeresen, legalább hathavonta műszaki és objektív kritériumok alapján, regionális szinten kellene felülvizsgálnia az átvitelirendszer-üzemeltetővel és az elosztórendszer-üzemeltetőkkel. Amennyiben a körülmények megfelelőek, a tilalmat fel kell oldani. A reformot idén március 31-ig szükséges végrehajtani.
A szakmai értelmezés alapján ez azt jelenti, hogy komolyabb intézkedéssorozatot vagy tervet fognak bejelenteni. Jelenleg megrendelői és kivitelezői oldalon is komoly a bizonytalanság, de pozitívum, hogy a szektor jelentős számú megrendeléssel bír 2023-ra. Az év első felén túl ugyanakkor nem látnak tisztán a szereplők, Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke szerint ezért mindenkinek az az érdeke, hogy a stopot a lehető leghamarabb feloldják. Amennyiben a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, és csak 2024 végén születik meg a szükséges döntés, azt az iparág nem fogja kibírni.
A szakmában egyébként sokan gondolják úgy, hogy amúgy bőségesen lenne kapacitás. Szolnoki Ádám szerint valós probléma, hogy az elosztóhálózaton bizonyos pontokon nincs megfelelő átviteli kapacitás, azonban csak az országos vezetékhálózat legfeljebb 10-15 százalékára igaz, hogy problémás hálózati pontokat tartalmaz. A fejlesztések szükségességét az iparág sem vitatja, a betáplálási stoppal ugyanakkor véleményük szerint nem vették figyelembe a piac alapvető igényeit.
Sok forog kockán
Az Európai Bizottság szerint az energiahivatalnak folyamatosan felül kell vizsgálnia az ideiglenes korlátozást, emellett március végéig konkrétumokat várnak a kormány azon ígéretével kapcsolatban is, amely alapján egyszerűsítik majd a hálózati csatlakozás eljárásait. Kritikus kérdés továbbá a rendkívül kedvező szaldóelszámolás beszüntetése – ezt egy EU-s irányelv írja elő, a tagállamok közül hazánkban szűnik meg utolsóként a rendszer. Az elszámolás ezen konstrukcióban az egy év alatt hálózatba kitermelt és onnan felvett energia különbözetés alapul, a rendszert a kevésbé előnyös, részleteiben egyelőre nem ismert bruttó elszámolás fogja felváltani.
A kormány egyébként a helyreállítási alapból finanszírozná azon napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatot, amelyben 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak. Mivel a pénzeket az EU még nem oldotta fel, a kormány úgy döntött, hogy a költségvetés terhére előfinanszírozza a pályázatokat. A kifizetés egyelőre nagyon nehézkesen halad, január végéig a több mint 43 ezer nyertesből kevesebb mint 2600 kapta meg a támogatást. A pályázat mellett részben az RRF-ből finanszíroznák az E.ON Hungária Csoport 2026 nyaráig megvalósítandó hálózatfejlesztését. Ezen projekt célja, hogy az észak- és dél-dunántúli régióiban, valamint Pest megyében elősegítsék az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, kiemelten a napelemek csatlakozását. A hálózat fejlesztésére azért van szükség, mert az elmúlt időszakban robbanásszerűen nőtt a napelemes kapacitás.