Megújuló energiaforrások

Magyarország és a biomassza

A hazai megújuló energiatermelés több mint 80%-át a centralizált biomassza tüzelés adja. Amennyiben a benne rejlő összes potenciált kihasználnák, úgy a primer energiafelhasználásnak mintegy negyedét lehetne biomasszával kiváltani.

Alkalmazásával többek között villamos energiát lehet előállítani, mezőgazdasági hulladékot feldolgozni, valamint veszélyes hulladékot megsemmisíteni.
A biomasszának négy csoportja létezik:

–        dendromassza: tüzifa, energiaerdő, vágástéri hulladék

–        növényi biomassza: gabonatermékek melléktermékei, bio – hajtóanyagok, növényi melléktermékek

–        másodlagos biomassza: hígtrágya, állati hulladékok, feldolgozási hulladékok

–        harmadlagos biomassza: élelmiszeripari és élelmezési hulladék, szennyvízkezelés iszapjai, kommunális hulladék

A különböző biomasszákból égetés vagy gázosítás útján hő- és villamos energiát állítanak elő, így előszeretettel alkalmazzák a rossz hatásfokú és környezetszennyező, eredetileg széntüzelésű erőművekben a korábbi fűtőanyag alternatívájaként.
A fatüzelésű ipari létesítményekben is egyre jobban terjed a biomassza alkalmazása. A gyakran nedves és egyenetlen minőségű tüzifát, melyből mindössze 25 százalékos hatásfokkal állítanak elő villamos energiát, fokozatosan felváltja a biomassza alapú tüzelés.
Szalmaégetési technológián alapul a Vértesi Erőmű, kommunális hulladék égetésével üzemel a Bakonyi Erőmű, Polgáron pedig gumiabroncs égető működik.
Az esetek többségében a biomassza kiegészítő fűtőanyagként szolgál, mivel a teljes átálláshoz a kazánok nagymértékű átalakítására lenne szükség. Egyes szenes kazánokban kis mennyiségben, 10-15 százalékos arányban lehetséges a biomassza együtt égetése.