Megújuló energiaforrások

Íme Földünk egyik csodája, a geotermikus energia!

A "geotermikus" kifejezés görög eredetű, jelentése: földi hő vagyis a Föld belső hőjéből származó energia.

A geotermikus források felfedezése egészen a római időkig nyúlik vissza. Legelőször a termálvizet alkalmazták, elsősorban gyógyászati célokra. A 19. században a technika fejlődésével lehetővé vált a felszín alatt rejlő termikus erőforrások felfedezése és feltárása.  Az elektromos energia termelése 1904-ben indult meg. Napjainkban a geotermikus energiát leginkább villamosenergia termelésre és hőellátásra használják. Az EU országai közül Olaszország áll az élen a geotermikus energia segítségével történő villamosenergia- és hőtermelésben. De hazánkban is adottak a lehetőségek.

Szinkron: Szita Gábor, Magyar Geotermális Egyesület, elnök
“Magyarország a környező országokhoz képest is jó adottságokkal rendelkezik. Itt maga a földi hőáram is jobb, mint a világátlag. Tehát minket jobban fűt alulról a Föld, mint másokat. Egyébként a földkéreg alattunk vékonyabb és a medence jellegünkből és annak a kialakulásából adódóan nagyon sok helyen található víz a felszín alatt és nagy mélységben is.”

Egyes statisztikák szerint Magyarország 70%-án feltárható valamilyen minőségű termálvíz. A geotermikus energia felhasználása kétféle módon történhet. Ezek egyike a felszín alatti termálvíz energiájának hasznosítása.

Szita Gábor,Magyar Geotermális Egyesület, elnök
“Amikor olyan mélyre fúrnak, hogy ott már nagyon meleg a hőmérséklet és megpróbálják a két kutat , amit lemélyítenek összerepeszteni. Az egyikbe benyomják a hidegvizet, az felmelegszik ott, átmegy egy másik kútba és ott kitermelődik a gőz.”

Ilyen termálvízből származó geotermikus energiával fűti Veresegyház a közintézményeit, összesen 34 épületet.
Ám a földhő energiájának hasznosítása megtörténhet víz felhasználása nélkül is.

Szita Gábor, Magyar Geotermális Egyesület, elnök
“Az elterjedtebb, víz nélküli geotermikus energiahasznosítást úgy hívják, hogy sekély energiahasznosítás. Amikor csak 100 vagy éppenséggel 200 méter mélyre fúrnak le egy lukat, de nem vízkitermelés szempontjából, hanem csak azért, hogy abba belehelyeznek egy csőkígyót, hőcserélőt. Az ily módon kitermelhető energia alacsony hőmérsékletű, mert 100 méteren még Magyarországon sincs nagyon meleg.”

Ezt egy hőszivattyúval már fel tudják melegíteni olyan hőmérsékletűre, ami már használható. Ilyen technológiára épül a nemrégiben átadott Pannon Ház fűtési rendszere is. Magyarországon a hőszivattyúk megjelenése kezdeti stádiumban van, azonban egyre több beruházásnál mérlegelik a szakemberek alkalmazhatóságát.

Az EU 25 tagországában 2004-ben a megújuló energiaforrásokból származó energiafelhasználás 5-6%-a volt geotermikus eredetű. Az Unió azonban további fejlesztésekre ösztönzi az országokat, így a megújuló energiák kihasználása az elkövetkezendő években Magyarországon is emelkedni fog.

Bohoczky Ferenc, vezető tanácsos , KHEM
“2008-ban elfogadta a kormány a megújuló stratégiát, amely lényegében az EU elvárásoknak a teljesítését szolgálja. Az EU elvárja Magyarországtól, hogy a megújuló részaránya az összenergia felhasználáson belül 13% legyen. A megújuló stratégia ennél többet tervez, hiszen a jelenlegi felhasználást, ha figyelembe vesszük, akkor olyan 16 – 17%-os arányra számítanak.”

Sokat hallani manapság a megújuló energiaforrások egyre terjedő hasznosításáról, azonban a geotermális energiával kapcsolatban a szakértő óvatosságra inti a lakosság köréből beruházni vágyókat. Véleménye szerint nem mindegy ugyanis, hogy egy már meglévő épület fűtési rendszerét kívánjuk átalakítani, vagy egy teljesen új épületben akarjuk kiépíteni a hőszivattyús fűtési rendszert.


Bohoczky Ferenc, vezető főtanácsos, KHEM
“Az új házak esetében egyszerűbb, mert azt tudni kell, hogy a hőszivattyús fűtés egy alacsony hőmérsékletű fűtés. Az annyit jelent, hogy ha én egy panelbe szeretnék ilyen fűtést biztosítani, akkor az összes radiátort nagy méretű radiátorra kell kicserélni, mert nem mindegy, hogy 90 fokos víz kering abba a radiátorba vagy pedig 40-45 fokos. És ez azt jelenti, hogy ezért ezek az átalakítások annyiba kerülnek, hogy nem éri meg a ráfordítást.”

Azt azonban rögtön leszögezte, hogy amennyiben valaki újonnan épített lakását szeretné energiatakarékos és környezetbarát fűtési móddal ellátni, abban az esetben középtávon már reális költségmegtakarítással számolhatnak a tulajdonosok. Nem mellékesen pedig egy kicsivel költségesebb, de idővel megtérülő beruházással környezetünk védelméhez, a fenntartható fejlődéshez is hozzájárulnak.