Megújuló energiaforrások

Greenpeace tanulmány a fenntartható energiagazdaságról

Sven Teske, a Nobel-díjas IPCC vezető szerzője és a Greenpeace International szakértője a tanulmány bemutatóján elmondta: „A megújulós technológiák gyors fejlődése, valamint az éghajlatváltozással foglalkozó tudomány legújabb eredményei miatt évente felülvizsgáljuk az Energia [Forradalom] tanulmánysorozatot. Az új építésű szél és naperőművek már most olcsóbban termelik az áramot, mint az új atomerőművek. Mivel a fukusimai katasztrófa hatásai még nem jelentkeztek az atomerőművek építési költségeiben, ezért ez az árelőny csak tovább fog nőni.”

Stoll Barbara, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse szerint: „Az Energia[Forradalom] tanulmány alapos számításaival beledörgöli a magyar döntéshozók orrát a ténybe, hogy mennyire drága és felelőtlen dolog a megújulók helyett az atom- és a fosszilis energiát erőltetni. A megújulók és az energiahatékonysági programok több munkahelyet, gyorsabb és hatékonyabb gazdaságélénkítést jelentenek a jelenlegi tervekhez képest. A zöldek által kidolgozott forgatókönyv a következő két évtizedben magasabb energia-előállítási költségekkel számol, ám az utána következő húsz évben jóval kevesebbe kerülne, mint a hivatalos stratégiák megvalósítása. Negyven éves távlatban már négyszeres megtakarítást jelent az Energia[Forradalom].”

A tanulmány ambiciózusabb forgatókönyve szerint 2050-re a jelenlegi energiaigényt 27 százalékkal tudjuk csökkenteni energiahatékonysággal. Az így a fennmaradó igény jórészt fedezhető lesz megújulók energiával: a fűtésellátásban 93 százalékban, villamosenergia-termelésben pedig 78 százalékban. A legfontosabb energiaforrások a tanulmány szerint a nap-, a szél-, a fenntartható biomassza-, és a geotermális energia lesznek Magyarországon a következő négy évtizedben. Az Energia[Forradalom] megvalósulása 2030-ig akár 30 000 munkahelyet is teremthet a villamos-energia ágazatban.

Az Energia[Forradalom] már a technológia mai fejlettségi szintjén is megvalósítható. Ehhez a Greenpeace és az EREC a legfontosabb változások közé sorolja a fosszilis energiahordozók és az atomenergia összes állami támogatásának fokozatos megszüntetését, az energiatermelés társadalmi és környezeti költségeinek beszámítását a fogyasztói árakba és szigorú energiahatékonysági előírások bevezetését az összes energiafogyasztó berendezésre, épületre és járműre vonatkozóan.