A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) friss jelentése alapján immár az a legolcsóbb megoldás a közüzemi szolgáltatók számára, ha napenergia segítségével állítják elő az elektromosságot – számol be az alternativenergia.hu. Az adatok alapján a történelemben nem volt még ennél kisebb tőkeigényű módszer az áramtermelésre. A szervezet szerint ennek hátterében részben a kockázatcsökkentő pénzügyi irányelvek állnak, ez is bizonyítja, hogy a politikának mekkora szerepe van a megújuló energiaforrások fejlődésében és előretörésében. A napenergia árát természetesen a regionális tényezők, így a napsütéses órák száma, illetve a helyi jogszabályok is nagyban befolyásolják.  A világ 2020-as energia-kilátásai című jelentésben a szakértők négy olyan lehetséges utat mutatnak be, melyeken az alternatív energiaforrások használatának növelésével 2040-ig jelentősen csökkenthetjük emissziónkat, illetve korlátozhatjuk a globális felmelegedést.

Az IEA fő forgatókönyvében úgy számolnak, hogy 2040-re a 2018-ban elvárthoz képest 43 százalékkal több áramot termelhetnek majd napenergia segítségével. A komoly eltérés oka az, hogy a napenergia a vártnál 20-50 százalékkal olcsóbbnak bizonyult. A szakértők szerint a napelemek egyre hatékonyabbá és egyre könnyebben elérhetővé válnak, így a napenergia tőkeköltsége is folyamatosan csökken. Fontos kiemelni, hogy a jelentés kifejezetten a nagy, ipari méretű napelemes projektekre vonatkozik, az IEA megállapításai a lakossági panelekre nem igazak.

Ennek ellenére az adatok izgalmasak, és alátámasztják, hogy ipari szinten immár jobban megéri napenergiába, semmint fosszilis hordozókba fektetni. A szervezetnél úgy gondolják, hogy a napenergia igazán a következő tíz évben fog előretörni.

Az IEA a többi megújuló energiaforrás, illetve az atomenergia esetében is hasonló előrejelzéseket fogalmazott meg. A forgatókönyvekben ezen energiahordozók változatos szerepet kapnak, a szén- és gázerőművek hozzájárulása az áramtermeléshez ugyanakkor minden esetben jelentősen csökken. Az IEA mellett számos egyéb szervezet gondolja úgy, hogy már nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból sem éri meg fosszilis energiahordozókba fektetni.