Öko-drive

Évek óta folynak a kísérletek: hidrogén-cella Magyarországon

Ha a jövő üzemanyagáról beszélünk, elsősorban az üzemanyag-cella, illetve a hidrogén mint üzemanyag kerül szóba. De mindenki tudja, mit jelent ez pontosan? Megkerestem Magyarország legnagyobb kutatócsoportját, akik több éve kísérleteznek üzemanyag-cellával, illetve hidrogén hajtású járművek építésével.

Az ELTE-TTK Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratóriumába belépve azonnal otthonos környezet fogadott: kusza vezetékek, csövek, számítógépeken futó grafikonok, gyanús mérő berendezések és természetesen FBS gumiragasztó. Azonnal látszott, itt tényleg komoly munka folyik. Kriston Ákos és kollégái 2005-ben kezdtek az protoncsere-membrános üzemanyagcellák kutatásába. Nem csak az elmélettel vannak tisztában, évek óta alkalmazzák a gyakorlatban is. Már túl vannak a második generációs hidrogéncellás járművükön, amellyel lényegében az összes lehetséges megmérettetésről díjat hoztak el.

Magyar gyártmányú tüzelőanyag-cella tesztelés közben

Magyar gyártmányú tüzelőanyag-cella tesztelés közben

1800-ban William Nicholson (1753-1815.) és Antony Carlisle (1768-1840.) felfedezte az elektrolízist – vagyis a vízbontást -, azt a folyamatot, amikor elektromos áram hatására vízből hidrogén és oxigén gáz keletkezik. Az üzemanyag-cella működésének ez az egyszerű kémiai folyamat az alapja, csak visszafelé, azaz hidrogénből és levegőből elektromos áramot állítanak elő. Bár az elmélet nem tűnik bonyolultnak, a hatékony technikai kivitelezésre az űrkutatás fejlődéséig várnunk kellett.

Bár többféle üzemanyag-cella létezik jelen esetben hidrogén alapúról beszélünk. Ha egy kicsit tudományosabban szeretnénk fogalmazni, akkor Alkáli Elektrolitos Celláknak (Alkaline Fuel Cell – AFC), illetve feltalálójuk után Bacon Celláknak is hívhatjuk. Ez a megoldás a legelterjedtebb és a legkidolgozottabb, már 1960 óta használják őket, és a már említett NASA Apollo és Space Shuttle programokban a fedélzeti eszközök működéséhez szükséges áramot, valamint az ivóvizet is ilyen cellák biztosították. A Protoncsere-Membrános Cella (Proton Exchange Membrane Fuel Cell – PEMFC) pedig a jővő megoldáasa lehet a közlekedésben.

A hétköznapi használatra szánt üzemanyag-cellás járművek fejlesztése az utóbbi időben begyorsult. Szinte minden nagyobb gyártó foglalkozik a kérdéssel, sőt többen túljutottak a prototípusokon. A Honda FCX Clarity és a Mercedes F-Cell járműve elméletben megvásárolható, gyakorlatban csak az üzemanyag töltésének infrastruktúrája és a magas vételár szab határt. Bár ezzel gyakorlatilag elárultam a technológia jelenlegi két legnagyobb buktatóját, érdemes azért belemélyedni a részletekbe.