Öko-drive

Öt éven belül jelentősen növekedhet az elektromos járművek szerepe a közösségi közlekedésben

A következő öt évben az elektromos járművek szerepe jelentősen növekedhet a közösségi közlekedésben, áttörésre azonban  csak 2020 után lehet számítani – mondta Bencsik János klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár a Budapest Műszaki Egyetem GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszéke által szervezett Energikus város című konferencián.

Az áram mellett a bioüzemanyagok és a biogáz hajtóanyagként való felhasználásának jelentősége is emelkedhet, a kormány ugyanakkor nem támogatja az első generációs ilyen üzemek létestését, ehelyett a kisebb kapacitású, másodgenerációs, decentralizált  egységekben látja a jövőt. A folyamat lehetőséget teremthet a hazai gyártású buszok piaci szerepének emelkedéséhez is – tette hozzá.

A fejlesztési tárca a napokban véglegesíti a 2030-ig szóló energiastratégiát, jelenleg a tárcaközi egyeztetési folymat újabb fordulója zajlik, május  elejére nyilvános társadalmi vitára bocsáthatja a minisztérium a dokumentumot, amelyet a parlament még a meghosszabbított tavaszi ülésszak végéig  elfogadhat – mondta Bencsik.

Az államtitkár szerint lakossági oldalon 2030-ig 30 százalékos  hatékonyságnövelésre van szükség – elsősorban az épületek és a közlekedés területén -, a következő két évtizedben az ország teljes  energia-felhasználása 22 százalékkal csökkenhet. Az energiaigények növekedési üzemének lassítására intelligens mérési rendszerekkel van  lehetőség – tette hozzá. A tárca a következő egy évben megvizsgálja egy kvótarendszer lehetőségét, amely az energiatakarékos fejlesztések  jutalmazásával segíteni a megtakarítási célok elérését.

Az államtitkár az egyik fő célnak azt nevezte, hogy elváljon egymástól a GDP és az  energia-felhasználás emelkedése.

A hazai városállomány élhetőség szempontjából degradációs pályán mozog, a teljes energia-felhasználás 40  százalékáért az épületek felelősek, amelyek kétharmada korszerűsítésre szorul, egyötöd részben nagyvárosi – lakótelepi – környezetben –  fogalmazott az államtitkár. Az energiahatékonysági kötelezettségek teljesítéséhez így kiváló lehetőségeket jelent az épületszektor, ezért a  beruházások fókuszát is e terület jelenti.

A KEOP keretén belül 40 milliárd forint, a közintézmények energetikai felújítását célzó támogatás  szerződéseinek megkötése indul meg a közeljövőben. Bencsik szerint az önálló energetikai operatív program létrejöttéig terjedő átmeneti  időszakban alternatív finanszírozási formákra lesz szükség, többek közt az innovatív kutatás-fejlesztésben érdekelt cégek számára a kockázati  tőke formájában.

A fenntartható fejlődési stratégia létrhozására májusban tárcaközi munkacsoport alakul, az azonban egyelőre nem dőlt el, hogy  a folyamatnak a vidékfejlesztési vagy a fejlesztési tárca lesz a fő felelőse.

Továbbra is vizsgálni kell egy tározószivattyús erőmű létesítésének lehetőségét, az időjárásfüggő energiatermelés elterjedése e nélkül akadályokba ütközhet – hangsúlyozta Bencsik János.