A fent említett kutatás a The Concrete Mushroom Project (Betongomba Projekt) nevet kapta, és végül megszületett a Concrete Mushrooms. Reusing Albania’s 750,000 Abandoned Bunkers című kötet.

Enver Hoxha, Albánia kegyetlen diktátora 750 000 betonbunkert építetett 1967 és 1986 között, hogy megvédje az országot a rettegett ellenségtől, mely végül sohasem érkezett meg. Ezek többsége még ma is létezik, és súlyuk, illetve szilárdságuk miatt a helyi lakosok nem tudnak megszabadulni tőlük. Mivel a szerkezetben nagyjából 150 kilogramm fém is van, sokat felrobbantottak vagy szétvertek, hogy kinyerjék az értékesíthető részt.

De sokan nem is akarnak megszabadulni a bunkerektől, melyek a látkép szerves részét képezik. „A bunkerek a mi templomaink”- vallja az a fiatalabb generáció, mely önszántából, mintegy „instant” módon belevágott a bunkerek újrahasznosításába. Az alternatív felhasználás lassan indult el, és egy teljesen független mozgalom: éttermek, szolgáltató helyiségek, cipészműhelyek, hostelek, és még nightclubok is létesültek a feleslegessé vált betongombákban.

Végül két albán diák vágott bele a The Concrete Mushroom Projectbe, hogy kivizsgálják a folyamatot. Három fajta bunkert lehet megkülönböztetni: kicsi, közepes, és nagy. Előre legyártott elemekből állították össze őket a helyszínen. Üregesek, és a lövészablakon kívül rendelkeznek hátsó bejárattal is. A könyv praktikákat és tanácsokat ad a vállalkozó szelleműeknek arra, hogyan fogjanak neki egy bunker átalakításának. Egy háromszemélyes bunker átalakítása nagyjából 150 euróba kerül a szerzők számításai alapján.

Az átalakított bunkerek nemcsak abban segítenek, hogy az emberek könnyebben dolgozzák fel a groteszk múltat, hanem a turizmust is fellendíthetik, amire hatalmas szükség van a szegény országban.

Fotó: Alicja Dobrucka