Érdekességek

Európa Amazonasa már Szerbiában is

Az UNESCO a horvát és magyar Dráva és Duna menti területeken már 2012-ben elfogadta a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum nevezést, ami az öt ország, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Szlovénia és Ausztria által támogatott kezdeményezés első jelentős eredménye volt. Ennek köszönhetően jelenleg több mint 600 ezer hektár folyó menti vizes élőhely és hozzájuk kapcsolódó átmeneti zóna van bioszféra rezervátum státuszban Horvátországban és Magyarországon.

„Reméljük, hogy a Szerbia által most beküldött nevezés ösztönözni fogja Szlovéniát és Ausztriát, hogy ők is minél előbb kijelöljék és benyújtsák nevezésüket saját területeikről.” – fogalmazott Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi programvezetője.

A most előterjesztett 177 ezer hektáros terület Szerbia legjelentősebb és jelenleg is legjobb védelem alatt álló vizes élőhelye. Ártéri erdők, szigetek és holtágak adnak otthont olyan kiemelkedően fontos fajoknak, mint a réti sas, a fekete gólya, a cigány réce vagy a vadmacska. Ezen kívül nagy számban élnek erre vidrák, és itt található Szerbia legnagyobb gímszarvas állománya.

A bioszféra rezervátum státuszra előterjesztett zónák a Vajdaság északnyugati területén, közvetlenül a magyar és a horvát határ mentén találhatóak, ami jó példája annak, hogy a természeti értékek országhatárokon átívelő jelentőségűek. „Mindhárom ország természetvédelmi szervei és az őket támogató civil szervezetek azon dolgoznak, hogy ezeken a területeken megszűnjön minden ökológiai értéket fenyegető veszély, és közös prioritások mentén folytatódjon a természeti értékek megőrzése, ami a társadalom számára is előnyökkel jár.” – értékelte a folyamatot Gruber Tamás.

„A területek kijelölése során a WWF szorgalmazására az illetékes szerb hatóságok nagy figyelmet fordítottak a helyi társadalmi csoportok tájékoztatására. A helyi önkormányzatokat és a védett területek kezelőit bevonták a tervezésbe és figyelembe vették javaslataikat.” – tette hozzá.