Érdekességek

Az első amerikai szakfanderek

Lehséges, hogy a ruhák több negatív fizikai változást eredményeztek, mint maga az űr?

A világűrbe való kilépés valóban megváltoztatta az első asztronauták testét, de mindeddig nem feltételezték, hogy mindezt a ruhák okozták, pedig lényegesen több időt töltöttek el a kényelmetlen szkafanderekben, mint amennyit a súlytalanság állapotában – számol be róla egy új kutatás.

Az USA először a Merkúr Projekt kapcsán küldött fel embereket az űrbe, a kiküldött emberek pedig 2 éven belül – 1961 és 1963 között  –  összesen 6 úton vettek részt.  Az expedíciók előtt és után – amik körülbelül  15 perctől 34 óráig terjedtek – az asztronauták szívét, aktivitásukat, testhőmérsékletét, vizeletét, folyadékbevitelét és súlyveszteségét is tesztelték.

Bár szinte mindegyik vizsgálat korábban már ki lett adva, most a Nature folyóiratban egy olyan jelentést publikáltak,ami először vizsgál minden tudományt egyszerre.  Ezek alapján az űrhajósok mindegyikénél kialakult valamilyen szintű szívelégtelenség vagy kisebb fogyás következett be,  az űrből való visszatérést követően.

A Merkúr küldetés alatt az űrhajósoknak abban azesetben is ajánlott volt a ruhák hosszan tartó viselése, amikor rövid utakról volt szó. Az asztronautáknak már korán reggel fel kellett öltözniük a szkafanderekbe és korai rendszer tesztelésekben kellett asszisztálniuk, később pedig szintén minden utazás után tesztek vártak rájuk.

Az első két Merkúr küldetés például mindössze körülbelül 15 percet ölelt fel és a súlytalanságban töltött idő 5 perc volt, addig a szkafanderben töltött idő több, mint 5 óra volt – írja Wotring egy tanulmányában. Hosszabb küldetések során az elő –és utókészületek valamivel rövidebbek lettek, de pusztán annyival amennyi idővel a tényleges repülési idők hosszabbak.

„És, hogy lényegében mi is kapcsolja össze a változásokat a szkafanderek viselésével?”  Az űrruha alapvetően különös nyomás alatt tartja a testet, ami első sorban arra lett kifejlesztve, hogy alkalmas legyen az űrben való sétálásra, de a Földön ez első számú stressz okozó lehet a test számára – fejti ki véleményét a témában Dorit Donoviel, a Baylor College of Medicine dolgozója és szakértője az űr egészségre gyakorolt hatásának. (Donoviel nem vett részt a tanulmány elkészítésében)
Vegyük például azt, hogy az emberek nagy része megpróbálja elkerülni  pelenkába vizelést, hiszen nem túl kellemes a s aját vizeletünkben ülni. Éppem ezért, a kellemetlenségek elkerülése végett sok űrhajós elkezdte radikálisan lecsökkenteni a folyadékbevitelét.

Az elemzés eredményei azt megmutatják, hogy milyen nagy mértékben függnek az emberek a felszerelésüktől egy-egy ilyen űrbe tett utazás során – írja William Carpentier, a NASA egyik asztonautákkal foglalkozó sebésze, aki például kijelölt orvos volt az Apollo 11 útjára.

Mindenesetre a tudás, hogy az idő az űrben – legalábbis a rövid terminusú repülések esetén – nem a legerősebb faktor az egészségre gyakorolt hatást tekintve. Az utóbbi években is számos terven és műszaki kihíváson dolgoztak az űrruhák tervezői és gyártói, annak érdekében, hogy sikerüljön megalkotni egy mindenki számára kényelmes ruhát. Jó hír lehet, hogy az ’egyméret mindenkinek’ ideje azonban szerencsére már elmúlt.

Forrás: https://www.theverge.com/