Környezetvédelem

A vártnál gyorsabban tisztul a Mexikói-öböl az olajszennyezés után

A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa után, meglepte a biokémikusokat az a gyorsaság, amellyel az olajfaló baktériumok megtisztították a tenger felszínét a kiömlő kőolajtól. Ám önmagában a baktériumok tisztító tevékenysége nem elég ahhoz, hogy a terület mentesüljön az olajszennyezés káros hatásaitól.

Több mint egy évvel a történelem legsúlyosabb olajkatasztrófáját követően a Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI) szakembereinek kezéből került ki az első publikált tanulmány arról, hogy mi történt a Mexikói-öbölbe ömlött mintegy 651 millió liter kőolajjal. Az Environmental Research Letters című folyóirat internetes kiadásában megjelent tanulmányuk elkészítéséhez a kutatók az öböl olajjal borított-, illetve kevésbé szennyezett területeinek vízfelszínéről begyűjtött mintákat használták fel.

Eredmények szerint az olajfolt területén élő mikrobák ötször gyorsabban bontották le a szennyezést, mint az érintett térségen kívül élő társaik, ezzel jelentősen hozzájárulva ahhoz, hogy a kiáradó kőolaj nagy része már a Deepwater Horizon olajfúró végleges elzárását követő három héten belül. Meglepő eredmény, hogy az olajfoltokban nem nőtt meg a baktériumok száma, noha a kutatók erre számítottak. Az olajfaló baktériumok a szerves anyagot oxigén jelenlétében szén-dioxiddá és energiává alakítják át. “Mi történt az így nyert energiával? Nem osztódásra hasznosították, így ez szerintem igazi rejtély” – mondta Benjamin Van Mooy biokémikus, a kutatás vezetője. Feltételezése szerint cukor- és zsírmolekulákat képeztek, de ennek bizonyítása további kutatások tárgya.

Van Mooy és munkatársai azt nem tudták meghatározni, hogy az olajfoltok eltűnése pontosan milyen mértékben tulajdonítható a baktériumok tevékenységének, ugyanis a párolgás, a felhígulás és a diszperzió is hozzájárult a Mexikói-öböl felszíni tisztulásához. Az ötszörös gyorsaságú olajlebontás viszont azt támasztja alá, hogy a baktériumok képesek hatalmas mennyiségű, a víz felszínén lebegő kőolajat feldolgozni – állapítják meg az Environmental Research Letters környezettudományi folyóirat augusztus elején megjelent számában a kutatók.

A biokémikus Bethanie Edwards azonban aggódik, hogy az olajvállalatok esetleg arra használhatják fel a pozitív eredményeket, hogy meggyőzzék a közvéleményt a hasonló katasztrófák alacsony környezetkárosító hatásáról. “Az olaj még mindig halálos fenyegetést jelent a környezet számára, mivel a mikrobák számára feldolgozhatatlan molekulák továbbra is a vízben maradnak és mérgező hatással bírnak” – mondta.

A visszamaradó anyagok mérgezőek lehetnek, felhalmozódhatnak az óceáni és a partvidéki élővilág táplálékláncában. Emellett a baktériumok tevékenysége nyomán képződő szén-dioxid a légkörbe kerül, így növelve üvegházgáz-tartalmát.

Forrás: http://megujuloenergia.eu