Környezetvédelem

A MIT megfejtette a trópusi szélsőségeket

Számos extrém formában hullhat csapadék a trópusokon, ezek közé tartoznak a viharok, az árvizet hozó monszunok és a ciklonok, mint az Isaac hurrikán. A globális felmelegedés csapadékképződésre gyakorolt általános hatása eddig is nyilvánvaló volt a kutatók számára: a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok az atmoszférába jutva növelik a hőmérsékletet, ami a légköri vízpára mennyiségének emelkedését eredményezi. A viharrendszerek kialakulásakor a fokozott nedvességtartalom miatt erőteljesebb esőzések várhatók.

A tudósok modellek segítségével igyekeznek az időjárási eseményeket pontosan feltérképezni, az Egyesült Államok és Európa nagy téli csapadékrendszerei esetén jó eredménnyel. A trópusok kisebb, elszigetelt viharait azonban mindeddig nem tudták tökéletesen szimulálni, többek között az olyan jelenségek miatt, mint a Csendes-óceán keleti részén tapasztalható, az óceán felszínének felmelegedésével járó El Niño, amely az éghajlatváltozástól függetlenül befolyásolja a trópusi klímát.

Paul O’Gorman, a MIT kutatója olyan modell megalkotásán fáradozott, amely képes egyszerre kezelni a globális felmelegedést és az El Niño-t: munkáját siker koronázta, olyan szimulációt hozott létre, mely szerint azokon a területeken, ahol az El Niño miatt az esőzések intenzívebbek, a globális felmelegedés hatása is határozottabban érvényesül, és fordítva. A kutató tehát azt állítja, hogy a szélsőségek kialakulása kapcsán az El Niño okozta éves változékonyság és a hosszút távú hőmérséklet-növekedés összefüggést mutat.

Az elmúlt 20 év időjárási megfigyeléseit vizsgálva O’Gorman megállapította, hogy azok összhangban vannak modelljével: az rendkívüli időjárási események a melegebb időszakokban fordultak elő. Az adatok alapján a kutató a kölcsönhatást úgy jellemzi, hogy minden, a globális felmelegedésre visszavezethető 1°C-os hőmérséklet-emelkedés 10%-kal növeli a trópusi viharok intenzitását, ami azt jelenti, hogy a trópusi régiók sokkal érzékenyebben reagálnak a klímaváltozásra, mint a világ többi része. O’Gorman tanulmányában közli az általa legsebezhetőbbnek vélt területek és országok listáját.