Környezetvédelem

Győr: Elkészült a stratégiai zajtérkép

Ezáltal olyan adatbázis jött létre, amely áttekintő helyzetképet ad a megyeszékhely környezeti zajállapotáról, különös tekintettel arra, hogy milyen mértékben érinti a lakosságot a zajterhelés. A város teljes közigazgatási területét lefedő vizsgálatok kiemelten foglalkoznak a közúti, vasúti és üzemi zajforrásokkal, külön-külön számítva az egész napi és az éjszakai zajterhelést.

A zajszámítási módszerek különbözőek voltak: közutak esetében például forgalomszámlálásokat végeztek, és igyekeztek meghatározni azt is, hogy átlagosan milyen sebességgel haladnak adott útszakaszon a személygépkocsik, teherautók vagy az autóbuszok. Az így nyert adatok alapján zajterhelési zajtérképeken különböző színű 5 dB-es zajszintgörbékkel mutatják be a zajjellemzőket, míg a küszöbértékek túllépését, az érintett lakosság számát, valamint az érintett intézményeket (iskola, kórház) úgynevezett konfliktustérképeken jelzik.

A stratégiai zajtérkép egy interaktív, akadálymentes honlapon mindenki számára elérhető, így a győriek közvetlen információhoz juthatnak környezetük zajállapotáról. A térképek alapján a szakemberek megállapították, hogy a városban mi okoz beavatkozást igénylő terhelést, és intézkedési tervet dolgoztak ki ennek kezelésére.

Az intézkedési terv két fázisból áll. Az 1. fázisban a következő 5 évben a város által tervezett, illetve az országos közlekedési projektekben szereplő intézkedések zajvédelmi szempontú hatását mutatják be. A 2. fázisban pedig – kiértékelve az 1. fázis eredményeit – hosszabb távú, szükséges és lehetséges intézkedéseket sorolnak fel. Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy Győr az elmúlt években végzett fejlesztésekkel kedvező zajhelyzetet teremtett mind abszolút, mind relatív értelemben a hasonló nagyságú városokhoz viszonyítva. A dokumentumból kiderül az is, hogy a városban elsősorban az országos közúti és vasúti közlekedés okoz beavatkozást igénylő, határérték feletti zajterhelést, így az intézkedési tervet ezekre fókuszálva készítették el a szakemberek.

A terv nemcsak a város számára javasol intézkedéseket, hanem Győr zajterhelésére hatással lévő további fejlesztésekkel, valamint az egyéb üzemeltetők (pl. MÁV, országos közutak fenntartói, üzemeltetői, az itt működő cégek) által elvégzendő zajcsökkentéssel is foglalkozik. Az intézkedési terv külön fejezetet szentel a közlekedéstől eltérő kezelést igénylő IPPC üzemektől eredő zaj csökkentésének. Az intézkedési terv szerint zajcsökkentés többek között az úthálózat fejlesztésével, vasút-korszerűsítéssel, forgalomtechnikai átalakítással, útburkolatjavító beavatkozásokkal, zajvédelmi létesítmények elhelyezésével, valamint csendesebb zajforrások kiválasztásával lehet elérni.

A következő öt évre (intézkedési terv, 1. fázis) a dokumentum készítői az országos utakat érintő, nem önkormányzati feladatokra a következő beavatkozásokat javasolják:

– Győr északkeleti elkerülő az M1-es autópálya és a 14-es számú főút között (új Mosoni-Duna híddal),

– Keleti iparterület körüljárását biztosító utak megépítése,

– 83-as számú főút 2×2 sávosra bővítése Győr bevezető szakaszán.

A második fázisban, 5-10 éves távlatban az országos utakat érintő, nem önkormányzati feladatokra a következő beavatkozásokat javasolják:

– A 82-es számú főút nyugati elkerülő szakasza az M1 autópálya és a 83. sz. főút között.

– Az 1-es számú főút négynyomúsítása a Radnóti utcai kikötés és a Kossuth Lajos utca között.

– A 821-es út végig 2×2 sávosra bővítése.

Az önkormányzati kezelésben lévő utakhoz kapcsolódó, javasolt fejlesztések az 1. fázisban:

– A Radnóti utca kikötése az 1-es számú főúthoz a Sziget/Újvárosi területen.

– Pinnyéd és Újváros összekötése (pinnyédi átkötés), Radnóti Miklós u. – Pinnyéd, Fő u. között.

Az önkormányzati kezelésben lévő utakhoz kapcsolódó, javasolt fejlesztések a 2. fázisban:

– A Révai utca meghosszabbítása az Interspar csomópontig.

– Az Ipar utca északi átvezetése egy új Mosoni-Duna hídon Révfalu, Bácsa és a 14. sz. út felé.

A közlekedésszervezés módosításával, illetve a parkolási rendszer fejlesztésével is csökkenthető Győr zajszennyezése. Az 1. fázisban ezt a célt a Dunakapu téri mélygarázs megépítése, a P+R hálózat kiépítése a közösségi közlekedési vonalak integrálásával, a város egyes zónáiban a terület jellegéhez illő parkolási rendszer – és a férőhelyhiányos területeken pakolásszabályozás – bevezetése, valamint az egyéni és közösségi közlekedés, illetve a távolsági, városkörnyéki és városi közlekedési eszközök közötti hatékony eszközváltási rendszer kialakítása segítheti elő. A 2. fázisban az intézkedési terv javasolja több mélygarázs megépítését (II. János Pál, „Árpád tömb” tömbbelsőben, Bécsi kapu tér, Batthyány tér), amelyeket a City-busz járatok kötnék össze a városközponttal.

Mindkét fázisban javasolják a készítők a közösségi közlekedés fejlesztését, vonzóbbá tételét a jelenleg is folyó KÖZOP projekt eredményei alapján, illetve a közösségi közlekedési járműpark felújítását, amihez várhatóan jelentős uniós forrásokra számíthat az önkormányzat vagy a szolgáltató. A helyszíni felmérések alapján megállapításra került, hogy Győr közúthálózatán az útburkolat minősége számos helyen nem megfelelő, így ezek cseréje – szakaszosan – szintén indokolt. A terv a vasúti zaj csökkentése érdekében a stratégiai zajtérkép által jelzett konfliktushelyeken javasolja zajárnyékoló fal megépítését.

Összegezve a hasznokat, az intézkedési terv megállapítja, hogy az intézkedések végrehajtását követően egyfelől csökken a zaj okozta egészségi panaszok száma, és 1 decibel zajcsökkenéssel átlagosan 0,6 százalékkal nő az érintett ingatlanok ára.

“Amellett, hogy a zajtérkép és az intézkedési terv elkészítésével az önkormányzat eleget tesz jogszabályi kötelezettségeinek, a projekt megvalósítása elősegíti és biztosítja a fenntartható fejlődés feltételeit a térségben, gazdasági ösztönző hatással bír a beruházásokra, segíti a térség általános fejlődését is. A zajterhelés nagyságára, a terhelés minősítésére és a lakossági érintettségre vonatkozóan is megbízható adatok állnak rendelkezésre, ami az igazán hatékony, gazdaságos, preventív környezeti zaj elleni védelem feltétele” – hangsúlyozta Polgári István, a városfejlesztési osztály stratégiai csoportvezetője.

Bite Pál a Vibrocomp Kft. vezetője hozzátette, a térképen a zajterhelés mértékét különböző színekkel jelölték, a zajtérkép az éves, átlagos terhelést mutatja. A térkép segítségével mindenki megtudhatja lakókörnyezete értékeit egész napos és éjjeli bontásban.

A „Győr stratégiai zajtérképének és zajcsökkentési intézkedési tervének elkészítése” című (KEOP-6.3.0/Z/10-11-2011-0001) pályázatával a győri önkormányzat 63,1 millió forintot nyert a Környezet és Energia Operatív Programon belül, melyhez mintegy 3,3 millió forint önrészt biztosított. A sikeres közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a zajtérkép és az intézkedési terv elkészítésére a megbízást a „Győr Zajtérkép 2012” Konzorcium nyerte el. A konzorciumot a Geodéziai és Térképészeti Zrt. (konzorciumvezető), a Vibrocomp Kft. és a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. alkotják. A vállalkozási szerződést 2012. január végén írták alá, első ütemében 2012. március végéig készült el Győr város stratégiai zajtérképe, a második ütemben 2013. március végéig az ehhez kapcsolódó intézkedési tervet állították össze. A projekt részét képezte továbbá egy mobil zajmérő eszköz, valamint egy stratégiai zajszámító szoftver beszerzése is.