Környezetvédelem

A Déli-Sarkon máshogy olvad a jégsapka

Amióta a globális felmelegedés elismert probléma lett, a tudósok folyamatosan mérik, milyen gyorsan olvadnak a jégsapkák mind az Északi-, mind a Déli-Sarkon. És ahogy az várható, nem állnak fényesen a dolgok. A Nature Communications-ben publikált tanulmány szerint a Déli-Sarkon a jég alulról olvad.

A déli-sarki jég többsége sziklás területeken van, ahonnan “kikúsznak” a kontinens széléig. Ez a gleccsereknek is köszönhető, amik az óceán felé haladva jégmezőkké alakulnak. Ezek a jégdarabok úsznak a vízen, de a földrészhez kapcsolódnak. Viszont egyre több ilyen jégmező már csak a felszínen kapcsolódik, alattuk ugyanis eltűnt a jég a sziklás tengerfenék és a jég között.

A NASA Jet Propulison Laboratory (JPL) kutatócsoportja radarok segítségével vizsgálta át az Antarktisz nyugati részét, és megnézte, hogy hol vannak azok a pontok, ahol a jég még kapcsolódik a sziklás fenékhez. Az eredményeik azt mutatták, hogy ezen a területen rendkívül gyorsan olvad a jég alulról, előzetese feltevéseik alapján a melegebb tengeri áramlatok miatt.

Print

A tengeralatti jég (ami a jégmezők alatt helyezkedik el) “sokkal nagyobb tempóban olvad”, mint a felszíni jég. 2002 és 2009 között csaknem 500 méterrel került beljebb a tenger alatti jég határa, míg a felszíni határ maradt a helyén. Ugyan az eddigi kutatások azt mutatták, hogy a tengeráramlatok miatti jégolvadás csökkent az elmúlt években, sőt az Antarktiszon néhol még jégnövekedést is mértek, a mostani kutatás megmutatja, nem engedhetjük meg, hogy lankadjon a figyelmünk.

ice1

Ala Khazendar, a NASA JPL egyik geológusa elmondta, hogy “mivel a jég alulról olvad, egyre több jég van kitéve a meleg víznek. Ez lényegében egy öngerjesztő folyamat, minél több jég olvad el, annál többet ér el a víz.” Ami azonban még aggasztóbb, hogy a jelek szerint ez a folyamat visszafordíthatatlan. Na de mi történik ha az összes gleccser belefolyik az óceánba? “Az egyszerű válasz az, hogy nem tudjuk. És ez a legijesztőbb.” – mondta Khazendar.

Forrás: http://www.nature.com/