Megújuló energiaforrások

Forrósodó helyzet az Alföldön

2010.06.29. - 17:49  |  Nincs hozzászólás

Az Alföldön akár két héttel is nőhet az extrém magas hőmérsékletű időszakok hossza egy évben, és ennek jelentős egészségkárosító hatása lehet – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján.

A Magyarországon várható hőmérséklet-növekedés az Alföldet sújtja majd legerőteljesebben, és a legnagyobb melegedéssel ősszel kell számolni - erre a következtetésre jutottak azon tanulmány szerzői, amelyet az Akadémia elnökének felkérésére készített mintegy hatvan tudós a magyarországi klímaváltozásról.

- Szellemi és erkölcsi energiákat egyaránt mozgósítani kell Magyarország, Európa és a világ előtt álló kihívások megválaszolására – jelentette ki Pálinkás József az MTA elnöke a Környezeti jövőkép - Környezet- és klímabiztonság című könyv bemutatóján. Az új kötet az első az általa kezdeményezett Köztestületi Stratégiai Programok alapján készülő összegzések közül. Az Akadémia elnöke hangsúlyozta: a nyolc stratégiai program elindításával az volt az egyik célja, hogy kivigye a problémákról szóló vitákat, megbeszéléseket a tudományos kérdésekkel foglalkozó intézmények falai közül. – A programokban felvetett problémák közül nem mindegyik oldható meg a szaktudományokban megszokott precizitással – fogalmazott Pálinkás József. Az MTA elnöke szerint ezért van szükség a vitára, a méltányos, előítélet mentes társadalmi párbeszédre, a közös gondolkodásra. Pálinkás József szerint különösen igaz ez olyan időszakban, amikor sokszor másoktól várjuk a megoldást problémáinkra. Az akadémiai elnök kiemelte, hogy a stratégiai programokkal kapcsolatos munkába bevonták a fiatal kutatókat is, akik a könyv első változatának elkészülte után tartott eszmecserén aktívan vettek részt. – Ahhoz, hogy társadalmi párbeszéd kezdődjön, a lehető legtöbb emberhez kell eljuttatni a könyvet – mondta Pálinkás József, és bejelentette, hogy a kiadványt a legfontosabb döntéshozókhoz, az országgyűlési képviselőkhöz is eljuttatják.

Komplex, átfogó kutatási programot sürgetetett a könyvben tárgyalt problémák megoldására a kiadvány szerkesztője,Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. A tudós szerint a klímaváltozás folyamata jól látható: egyre gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek, amelyekhez egyebek mellett mezőgazdasági, vízgazdálkodási és egészségügyi szempontból is igazodni kell. – Fel kell készülni a várható nehézségekre – hangsúlyozta Bozó László, aki úgy fogalmazott, hogy a hőmérséklet változása csak egy betegségtünet. A Föld jégtakaróval borított területeinek csökkenése, az óceánok szintjének változása, az éghajlat módosulásának a fajokra gyakorolt hatása mind-mind kihívás elé állítja az emberiséget. Mint azt Bozó László elmondta, a könyvben található tanulmányok sok ténnyel és ábrával mutatják be nem csupán a problémákat, hanem a lehetséges válaszokat is.

A „Környezeti jövőkép” stratégiai program kidolgozásában Bozó László mellett olyan neves tudósok vettek részt, mint Láng István akadémikus, klímakutató, Vári Anna, az MTA Szociológiai Kutatóintézet munkatársa és Horváth Levente, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának kutatója. Az általuk szerkesztett kötet nemcsak a lehetséges éghajlati forgatókönyveket, a nemzetközi klímapolitikai együttműködések és a megújuló energiaforrások használatának lehetőségeit vázolja, hanem utat mutat a változáshoz való alkalmazkodás módjait, valamint a fenntartható fejlődés érdekében szükséges teendőket illetően is.

A kötet bemutatóján Láng István egy általa megfordított prognózisnak nevezett kérdést tett fel. - Van-e garancia arra, hogy a jövőben mindig, mindenhol kedvező időjárás lesz – kérdezte a kutatóprofesszor, aki szerint a válasz csak az lehet: erre nincsen semmiféle garancia, tehát cselekedni kell, méghozzá azonnal. Láng István kiemelte, hogy az Akadémia kezdeményezését a lehető legszélesebb körrel kell megismertetni.

- Az elmúlt hetek magyarországi eseményei is bizonyítják: a rövid távú és profitorientált településfejlesztések hatással  vannak a természetre  - hangsúlyozta Benkő Melinda urbanista. A Fiatal Kutatók Testületének tagja szerint sokkal tudatosabban és a hosszú távú fenntarthatóság szem előtt tartásával kell a városokat, falvakat alakítani. – Vegyük észre, hogy milyen értékeink vannak, hasznosítsuk újra azokat és ne kebelezzünk be feltétlenül mindig új területeket – hangoztatta a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársa, aki részt vett a program városfejlesztés-városrehabilitáció fenntarthatósági szempontjainak kidolgozásában.

A Környezeti jövőkép - Környezet- és klímabiztonság című kötet egyik fontos megállapítása szerint Magyarország ökológiai lábnyoma, amely a beépített felszínt, valamint az ország lakosságának ellátásához szükséges területi igényt mutatja, jelenleg mintegy másfélszerese az ország területének, azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeket terheljük

A könyv több előrejelzést tartalmaz a klímaváltozás magyarországi hatásairól: eszerint a 2021 és 2040 között várható hőmérséklet módosulás az Alföldet sújtja majd legerőteljesebben, és legnagyobb melegedéssel ősszel kell számolni.
A tél átlagosan  1 Celsius-fokkal válik enyhébbé. Az Alföld egyes térségeiben akár 14 nappal is emelkedhet éves szinten az I-es fokozatú hőségriasztások időtartama, ami jelentős egészségkárosító hatással jár. Az extrém magas hőmérsékletű napok előfordulásának emelkedésével párhuzamosan lényegesen - akár 12-15 nappal - csökkenhet azon napok száma, amikor a hőmérő fagypont alatti hőmérsékletet mutat. A változás szembetűnő jele lesz az is, hogy a melegedés mellett a csapadékból érzékelhetően kevesebb esik majd. Magyarországon a legszárazabb évszak a tél lesz, de mérséklődhet a tavasszal és nyáron lehulló csapadék mennyisége is. Az enyhébb téli időjárás következményeképpen elszaporodhatnak a kártevők (pl. a hazai nyírfaerdőket pusztító gyapjaslepkék).

Az időjárási szélsőségek komoly terheket rónak az egészségügyben dolgozókra és a katasztrófavédelem munkatársaira is. Hőségriasztások idején növekszik a halálesetek, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések, embóliák, agyvérzések száma. A tartósan meleg időjárás próbára teszi az emberi szervezetet, testi és lelki tüneteket válthat ki, és a nyári melegben a járványok is könnyebben terjednek.

A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet az épített környezet fenntarthatóságára, hiszen a természeti környezet változásai szoros összefüggést mutatnak a települések gyökeres átalakulásával. A hagyományos városi terjeszkedés helyett például a már rendelkezésre álló városi környezet hasznosítását szükséges előtérbe helyezni, figyelemmel a beépítési sűrűségre, a zöldterületek elengedhetetlen fejlesztésére és a környezettudatosabb építkezésre.
A program készítői általánosságban három válaszlehetőséget, három társadalmi forgatókönyvet vázolnak a változásokra. Az oktatási és humántőke-központú a következő 10-15 év tennivalóit a humántőke radikális megújítása, a társadalom tanulóképességének átalakítása köré rendezi. Az iparkamarai forgatókönyv a gazdaság logikáját helyezi előtérbe. Eszerint a változások sebessége tovább növekszik, a kiszámíthatóság nehézségei pedig a fejlett gazdaságok számára is problémát jelenthet. E forgatókönyv szerint gyakoribbá válhatnak a nemzetközi súrlódások, a kormányok pedig legfeljebb középtávú tervek készítésére lesznek képesek, mert a hosszú távú előrejelzések folyamatos pontosításra szorulnak. A harmadik, a lassú növekedés forgatókönyve elismeri a gazdasági növekedés fontosságát, azzal a kitétellel, hogy az nem járhat a társadalmi feszültségek növekedésével. A dokumentum szerint nem az egyes forgatókönyvek tiszta megjelenése, hanem azok különböző elegyei várhatók.

Rovat további cikkei

Európa legnagyobb tetőnaperőmű-parkja épül a győri Audiban

Az Audi Hungaria Zrt. két logisztikai központjának tetején alakítja ki az...

2019.02.16. - 14:23 tovább »

Tavaly 9 hónap alatt 59,9 megawattal bővült a háztartási erőművek...

Tavaly az első három negyedévben 59,9 megawatt összteljesítményű...

2019.02.01. - 14:13 tovább »

Új módszert dolgoztak ki a bioüzemanyagok előállítására belga és...

Belga kutatók a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi...

2019.01.16. - 09:55 tovább »

Friss cikkek

Heti két óra a természetben a jó egészség elengedhetetlen feltétele

Heti két óra eltöltése a természetben jelentősen növeli az egészséget,...

2019.06.15. - 12:00 tovább »

Kevesebb repülésre biztatnak svéd kutatók

Kevesebb repülésre biztatják a turistákat svéd kutatók, akiknek - most...

2019.05.27. - 07:15 tovább »

Jelentősen megnőtt a nyílt óceánban lévő műanyaghulladék mennyisége...

Jelentősen megnőtt a nyílt óceánban lévő műanyaghulladék mennyisége...

2019.04.18. - 10:11 tovább »