Zöld építészet

Hídépítés a természet erejével

A Ficus elastica számos másodlagos gyökeret növeszt, melyek a fatörzsön helyezkednek el, és behálózzák a folyópart mentén fekvő köveket, sziklákat, vagy akár a folyót magát. A War-Khasik, egy Meghalaya-ban élő törzs tagjai már régóta használják a folyón átívelő gyökereket hídként. Amikor és ahol szükség van egy hídra, csak növesztenek egyet.

Ahhoz, hogy a gumifa gyökerei egy bizonyos irányba nőjenek, a Khazik a bételdiófa törzsét használják, melyet félbevágnak, majd kivájják, ezzel szabályozzák a gyökerek növési irányát. A bételdiófa törzse megakadályozza, hogy a gumifagyökerek szerteágazzanak. És amikor a gyökerek elérik a túlpartot, a földbe vezetik őket, amibe a erősen belekapaszkodnak. A természet hosszú munkájával strapabíró hidakat lehet építeni.

A néha harminc métert is meghaladó hosszúságú gyökérhidaknak 10-15 év kell, míg biztonságosan használni lehet őket, de cserébe rendkívül erősek: némelyiken akár egyszerre ötven ember is áthaladhat. De mivel élnek és folyamatosan növekednek, a hidak évről évre erősebbek lesznek. A Cherrapunji falu lakói által nap mint nap használt híd például több mint ötszáz éves.

A hidakat Denis P. Rayen, a cherrapunji-i szálloda munkatársa „fedezte fel”. Az ő fáradozásainak köszönhetően terjedt el a világban a gyökérhidak híre, de figyelmeztette is a lakosságot, hogy ne hagyják leromboltatni ezeket a hidakat. Épp most is nő egy, amely nagyjából egy évtized múlva már használható lesz.